A hatásos meggyőzés eszközei a multimédiás közlésben
Retorikai eszközök, jellemzők, szempontok egy beszéd elemzéséhez
A retorika alapfogalmai a szónoki beszédek vizsgálatánál
Stílusnemek (Cicero óta használjuk ezeket a kategóriákat): használatukat befolyásolja az alkotó/szónok egyénisége, ízlése, személyisége
- egyszerű: bizonyítás (tények felsorolása, tárgyszerűen)
- közepes: bizonyítás és gyönyörködtetés - ez már hangsúlyt fektet arra, hogy megnyerje a hallgatóságot
- fennkölt: bizonyítás, gyönyörködtetés és megindítás (felemelő élményt ad) - ez a legmeggyőzőbb szónoklat, ami valódi hatást gyakorol a hallgatóságra.
Stíluserények (Arisztotelész alapján): ezek megléte a jó szónoklat ismérvei
- nyelvhelyesség
- világosság (érthetőség)
- helyzetre szabottság/illőség
- díszítettség/ékesség (--> stilisztikai eszközök)
Milyen eszközökkel tehető hatásossá egy beszéd?
A beszéd megírásakor alkalmazott eszközök:
- szókincs, stílusréteg megválasztása
- szerkezet, felépítés - bevezetés, lezárás, érvek elrendezése
- stilisztikai eszközök
A beszéd előadásakor alkalmazott eszközök:
- testbeszéd (az öltözéktől a gesztusokon át a mimikáig)
- fonetikai eszközök
Stilisztikai eszközök írásban és szóban: a meggyőzés, a hallgatóság befolyásolásának eszközei
- szóképek: hasonlat, metonímia, megszemélyesítés, metafora - gyönyörködtetnek, képszerűbbé teszik a beszédet, érzelmeket ébresztenek
- alakzatok: hiány, késleltetés, ismétlések - a mondandó hangsúlyozása lehet a cél; anafora, alliteráció, tőismétlés - a könnyebb megjegyzést szolgálja, a befogadást könnyíti meg, követhetőbbé teszi a szöveget, illetve gyönyörködtetnek is, mint a szóképek
- hangerő, hangsúly, hanglejtés,
beszédtempó, hatásszünetek - a cél lehet pl. feszültségkeltés, figyelemfelhívás, a figyelem fenntartása, érzelmi hullámzás előidézése, a hallgatóság érzelmi bevonása
A szónoki beszéd fajtái
- több retorikában jártas filozófus próbálta megadni a kategóriákat, de vitatott kérdés, hogy hány és milyen van (Hermagorasz, Cicero, Arisztotelész)
A tankönyv szerint alkalomtól és közönségtől függően az alábbiakat különböztetjük meg:
- törvényszéki műfaj: a befogadó feladata döntéshozatal egy ügyben (pl. jogi beszédek)
- tanácsadó műfaj: előnyök és hátrányok összevetése. A befogadó előbb mérlegeli a hallottakat, aztán cselekszik (pl. kampánybeszédek, reklámszövegek)
- bemutató műfaj: célja, hogy felismertessen a befogadóval dolgokat, megindítsa, boldoggá tegye őt (pl. köszöntők, ünnepi beszédek)
A politikai beszédek a törvényszéki vagy a tanácsadó műfajba sorolhatók. Pl. egy parlamenti felszólalás általában egy döntéshozatalt (akár azonnali szavazást) előz meg, ekkor törvényszéki műfajú beszédről van szó. A választások során elhangzó kampánybeszédek inkább a mérlegelést segítik, ekkor tanácsadó típusú beszéddel lehet dolgunk.
Források
- A kommunikáció nem nyelvi jelei és kifejezőeszközei (tétel)
- Nkp: Magyar nyelvtan 12. (1.9)
- Nkp:
Magyar nyelvtan 12. (2.10)
- Nkp (2012. NAT): Magyar nyelvtan 11. (3.14)
- K. László, T. Viktor: Bevezetés a nyelvtudományba (Tinta Könyvkiadó, 2007.)
- A régi-új retorika - A
politikai beszéd (Trezor Kiadó, 2014.)