A mondat fogalma, a mondat szerkesztettség és mondatfajta szerinti típusai

A mondat fogalma

• Hagyományos meghatározás: a mondat egy gondolatot fejez ki

• Logikai meghatározás: alany-állítmány viszonya, világra vonatkozó állítás

• Pedagógiai meghatározás: Központozási jelekhez kötött

• Funkcionális meghatározás: önálló, a beszéd legkisebb egysége, szabályos, jól formált közlés

Mondattípusok

1. Logikai minőség alapján
2. Modalitás alapján
3. Szerkezet alapján

1. MONDATTÍPUSOK A LOGIKAI MINŐSÉG ALAPJÁN

• Állító

• Tagadó

2. MONDATTÍPUSOK A MODALITÁS ALAPJÁN

A modalitás a beszélőnek a valósághoz – (és) a mondat tartalmához – való viszonyát és szándékát jelenti.

• Kijelentő: ismeret, tapasztalat, gondolat közlés

• Óhajtó: vágy, kívánság kifejezése

• Kérdő: információszerzés

• Felszólító: akarat kifejezése

• Felkiáltó: érzelem, indulat kifejezése

3. A MONDATOK SZERKEZETÜK SZERINT

Egyszerű: 1 tagmondat

                  1 állítás

Összetett: Több tagmondat

                  Alárendelő

                  Mellérendelő

Az egyszerű mondat típusai

2 fő csoport szerkezet szerint

Teljes mondat

Tagolt: Van állítmány (vagy szövegösszefüggés alapján kitehető: Ki jött meg? Apa [jött meg].)

• Ha csak állítmány és kötelező vonzatok: minimális vagy tőmondat      
• Ha ezek valamelyike hiányzik a mondatból, akkor a mondat hiányos
• Kötelező vonzat: ami az állítmány értelmezéséhez kell. Tipikusan ilyen az alany, ill. a tárgyasan ragozott igénél a tárgy, ill. néhány határozó, pl. nézi → 2 vonzat: ki és mit, vágyik → 2 vonzat: ki, mire.
• Ha szabad bővítmény is van: bővített mondat
• Ennek hiánya nem eredményez hiányos mondatot

Tagolatlan: Nincs állítmány (és nem kiegészíthető) pl. A mindenit

Az összetett mondat

• több tagmondatból áll, tehát több állítmány van bennne

• (Kivéve, ha Szervetlen: a tagmondatok egyike tagolatlan mondat)

• Szerves: Mindegyik tagmondat tagolt

A továbbiakban csak a szerves összetételű mondatokról lesz szó.

Alárendelő összetett mondat

• Tagmondatai nem egyenrangúak

• Ágrajzon a főmondatot körrel, a mellékmondatot négyzettel jelöljük

• Kétféle megközelítésben vizsgálhatók:

a)  Mondatrészkifejtő mellékmondatok - ide majdnem minden alárendelés besorolható

• A mellékmondat a főmondat egyik mondatrészét fejti ki bővebben

• A mellékmondat típusa: a főmondat utalószavának mondatrészi szerepét kapja

b)  Sajátos jelentéstartalmú tagmondatok: Valamilyen sajátos jelentéstartalom jellemez néhány mondattípust:

1. Hasonlító (kötő szavai: mint, akár)
2. Feltételes (ha)
3. Következményes (hogy, úgyhogy)
4. Megengedő (habár, noha, jóllehet, ha … is)

Mellérendelő összetett mondat

• Tagmondatok egyenrangúak

• Tartalmi-logikai viszony

• Tagmondatot körrel jelzünk

Fajtái:

1. Kapcsolatos (kötőszó: pl.: és, is-is, hanem)
2. Ellentétes (pl.: de, azonban, viszont)
3. Választó (pl.: vagy, akár)
4. Következtető (pl.: ezért, tehát)
5. Magyarázó (pl.: ugyanis, hiszen)

Többszörösen összetett mondat

• 2-nél több tagmondat (lehet alárendelés és mellérendelés)

Források