A legfőbb érvelési hibák

Definíció:

Az érvelési hibák a kijelentésekben, illetve azok részeként a magyarázatokban vagy logikai levezetésekben, következtetésekben - rejlő olyan hamisságok, amelyek az állításban foglalt előfeltevések (premisszák) igazságától függetlenül érvénytelenítik az állításokat

Miért fordul ez elő?

-átgondolatlanság vagy szándékosság

-az igazság és a valóság elfedése

-eltérő benyomások és képzetek keltése másokban

1.) Tekintélyre való hivatkozás

Ismert, híres vagy befolyásos személy vagy személyek véleményére való hivatkozás az érvben. Ez az érv nem feltétlenül hibás, de általában gyenge, mert nem bizonyít.

Miért lehet hibás?

Sok esetben az ismert személy (vagy személyek) véleménye hiányos vagy nem alátámasztható, illetve téves is lehet. (pl: Széchenyi is megmondta, hogy minden nemzetnek olyan kormánya van, amilyet megérdemel. - attól még nem feltétlenül igaz, de ráadásul nem is Széchenyi mondta.)

2.) Közvélekedésre való hivatkozás

Köztudat alapján való véleménynyilvánítás. Van, hogy igazságot tartalmaz, pl. "ez egy nyugodt környék", "az emberek többsége kerüli a konfliktust", de érvnek gyenge, mert nem tartalmaz bizonyítást, és hibás is lehet.

Miért lehet hibás?

Az állítás igazságát vagy hamisságát semmilyen módon nem támasztja alá az, hogy hányan értenek vele egyet és hányan nem. Előfordulhat hogy egy állítás igaz, de az emberek többsége szerint hamis, illetve az is megtörténhet, hogy a hamis állítás a többség véleménye szerint igaz. Tehát ez nem támasztja alá az állítás igazságát (pl. Nyilvánvaló tény, hogy az IOS jobb operációs rendszer, mint az Android.)

3.) Személyeskedés

A személyeskedés az, amikor egy állítást igazságát egy személy fizikai megjelenése, személyiségjegyei vagy múltbeli tettei alapján próbálják megcáfolni.

Miért hibás?

Egy kijelentés helyességét nem befolyásolja az, hogy milyen személyiségjegyekkel, hibákkal, nézettel vagy múlttal rendelkezik a személy, akitől származik. Tehát ezzel nem tudod az állítása helyességét megkérdőjelezni. (pl. Te csak ne nyilatkozz erkölcsi kérdésekben, hiszen a múltkori dolgozatnál is puskáztál.)

4.) Politikai hovatartozásra való hivatkozás

Ez az érvelési hiba azt foglalja magába, mikor valaki a másik véleményét úgy akarja hamisnak feltűntetni, hogy az általa vallott politikai ideológiát minősíti, vagy párhuzamot von a vélemény és egy ideológia között

Miért hibás?

Attól függetlenül, hogy vélt vagy valós párhuzam van egy személy vagy az állítása és egy ideológia között, attól még az nem jelenti egy érv vagy vélemény hamisságát, megcáfoltságát. (pl. "Egyenlőséget akarsz az emberek között? Ja, már megint jössz a kommunista szövegeddel." - Nem a dologról vitatkozik, hanem a másikat lekommunistázza.

5.) Példa kizárása

A vitapartnerünk a vita során felhozott velünk szemben egy  ellenpéldát, és ezt úgy cáfoljuk, hogy nem tekintjük valós, releváns példának.

Miért hibás?

Azzal, hogy a példát, vagy a példában szereplő embereket kizárjuk a témakörből, azzal még nem igazoljuk a saját állításunkat.

• A: - Minden skót szereti a haggist.
• B: - Az én nagybácsim is skót, de ő nem szereti a haggist!
• A: - Nos, akkor a nagybácsid nem is igazi skót.

6.) Anekdotikus érvelés

Az anekdotikus érvelés, azt jelenti, mikor valaki egy elszigetelt, ritka esetből vagy példából akar egy általános igazságot kreálni.

Miért hibás?

A példák fontosak egy érv bizonyításánál, de egy teljesen egyedi eset átalánosnak tekintése, nem takar valós általános igazságot.(pl Egyik ismerősömtől hallottam, hogy a munkatársa rokonának kisfia a védőoltást kapott, majd utána egy héttel lebénult. Ezért egyértelmű, hogy a védőoltások veszélyesek a gyerekekre.)

7.) Kétértelműség

Több jelentéssel bíró szavak használata azért, hogy másokban hamis képzeteket keltsenek, illetve, hogy az állítást többféleképpen is magyarázható legyen, ha az elsődleges értelmezés alapján hamisnak bizonyulna.

Miért hibás?

Mivel ezzel a módszerrel az érvelő kellemetlen helyzetbe hozza magát és megkérdőjelezi őszinteségét és szándékait. Ez manipuláció, aminek nincs helye a tisztességes vitában.

8.) A másik állításának torzítása

Ha egy fél a másik állításain torzít, túloz, vagy esetleg helyettesíti valamivel.

Miért hibás?

Ha valaki nem a másik eredeti állításait próbálja cáfolja, azzal nem tudja a másik véleményét és érveit semlegesíteni semmilyen formában. 

• A: - Javaslom, hogy a jövőben az enyhébb, a társadalomra kevésbé veszélyes bűncselekményeket ne feltétlenül mindig letöltendő börtönnel sújtsuk. 
• B: - Ha megfogadnánk a tanácsot, és nem szabnánk ki letöltendő büntetéseket, az utcákat elárasztanák a gyilkosok. Ezért ne támogassák javaslatot!)

9.) Csúszós lejtő

Ez azt jelenti, amikor valaki egy történés okozatát, sok történésen keresztül tovább viszi és egy valójában az eredeti eseményhez nem kapcsolható dolgot ró fel, annak a felelőségére.

Miért hibás?

Mivel semmi törvényszerűség nem kapcsolja össze az első és az utolsó eseményt, így nem bizonyított az összefüggés, tehát nem támasztható alá vele semmilyen esemény negatív hatása. (pl. Aki húst eszik, nem tiszteli az állatokat. Aki nem tiszteli az állatokat, nem tisztel semmilyen élőlényt. Aki nem tisztel semmilyen élőlényt, előbb-utóbb gyilkolni kezdi az embertársait. Végül teljesen kiirtjuk egymást. Ezért nem szabadna senkinek húst ennie.)

10.) Gyakoriságon alapuló következtetés

Annak az állítása, hogy egy esemény az alapján következik be, hogy már régóta nem fordult elő. Ez lehet teljesen fordítva is: az esemény biztosan nem következik be rövid időn belül, mivel a közelmúltban már megtörtént

Miért hibás?

Mivel egy jövőben előforduló esemény nem feltétlenül függ össze a tőle függetlenül megtörtént korábbi eseményekkel. (Pl. Ugyan akkora az esély arra, hogy veszíts egy fogadáson, mint hogy nyerj, annak ellenére hogy eddig csak győztél.)

11.) Hamis okozat

Amikor látszólag egybetartozó dolgokat tart valaki ok-okozat kapcsolatban, de nem bizonyítja azok összefüggését.

Miért hibás?

Az, hogy két dolog változása egybeesik, vagy látszólag összefügg, az nem jelent valós hatást egymásra. (pl. A Föld átlaghőmérséklete az ipari forradalom megindulása óta folyamatosan nőtt, ezért egyértelmű, hogy a globális felmelegedést az ipari termelés növekedése okozza.)

12.) Személyes kétely

Egy állítás megkérdőjelezése abban az esetben, ha az ellenérvelő nem hiszi el, vagy nem tudja követni az érvelő gondolatmenetét

Miért hibás?

Attól függetlenül, hogy az ellenérvelő nem ismeri az érvelő által felhozott gondolatmenetet, vagy nem tudja megérteni, nem azt jelenti, hogy az elv hibás. (pl. Az, hogy a Föld, rajta az ember, valamint minden állat és növény evolúciós folyamatok eredményeként fejlődött ki évmilliárdok alatt, teljességgel hihetetlen és követhetetlen gondolat. Sokkal egyszerűbb és kézenfekvőbb a feltételezés, hogy a világot inkább megteremtette vagy megtervezte valaki.)

13.) Hamis dilemma

Amikor valaki az alternatívákat leszűkíti, opciókat tekint nem létezőnek vagy hallgat el, így az általa ajánlott lehetőség tűnik a legjobbnak.

Miért hiba?

Ez egy egyszerű manipuláció. Ha másik fél tisztában van a témakörrel, akkor könnyedén rá tud mutatni a hiányosságokra. ("Nem Amodent fogkrémet használsz? Ezek szerint neked nem fontos a szájhigiéné." - leszűkített választás: ha nem azt veszed, amit ajánlok, akkor nyilván civilizálatlan vagy, hát válassz...)

14.) Bizonyítási kényszer áthárítása

Valaki addig vitán felül állónak tartja az állítását, ameddig a másik nem tudja egyértelműen bizonyítani a hamisságát, nem hajlandó róla vitázni, csak konkrét bizonyítékokban hajlandó "tárgyalni".

Miért hiba?

Attól függetlenül, hogy nincs egyértelmű és megdönthetetlen cáfolat valamire, attól még az a dolog nem tényszerű és teljesen igaz. (pl. Állításom szerint a Föld és a Mars között valahol az űrben egy teáskanna lebeg, Nap körüli pályán. Ha nem tudsz egyértelmű bizonyítékot hozni ami cáfolná ezt, akkor nincs jogod vitatni ezt a tényt.)

15.) Középutas érvelés

Azt állítja az érvelő, hogy az igazság a két végpont között helyezkedik el, vagy a legjobb megoldás a kompromisszumkötés

Miért hiba?

Legtöbbször a valóság valóban a két végpont között helyezkedik el, de ez nem támasztja azt alá, hogy ez minden esetben így van. 

Nagyon tipikus ez a manipulatív technika az üzleti életben: ha van egy eddig 4 ezer Ft-ért értékesített termékem, amit 8 ezerért akarok eladni, akkor kínálok hármat: egyet 4000-ért, amiből alapvető funkciók hiányoznak, az eddigi terméket 8 ezerért, illetve egyet 12-ért, ami felesleges funkciókat is tartalmaz. Az emberek többsége jó üzletnek fogja tartani a 8000-es vételt. A valóság azonban az, hogy a termék árát nem a befektetett alapanyagok, munka és valós érték határozza meg, hanem egy manipulatívan kitalált "verseny".

Források

Wikipédia - Érvelési hiba - utolsó megtekintés: 2023.10.01 15:29

A te érvelési hibád - utolsó megtekintés: 2023.10.01 15:31