Alakzatok

Alakzatoknak  a szavak jellegzetes elrendezését nevezzük, azaz azt, hogy egy elképzelt alaphelyzethez képest a szavakkal (vagy más nyelvi elemekkel) különféle műveleteket végzünk: megismételjük őket, elhagyunk belőlük, átrendezzük őket a szövegen belül, illetve valami mással helyettesítjük őket.

Az irodalmi és a köznyelvi szövegekben is használunk alakzatokat. Az alakzatok  hatékonyabbá teszik a közlést, általuk a szerző ki tudja emelni a lényeget, erősebben tud az érzelmekre hatni.

Fontos, hogy ne keverjük össze az alakzatokat a szóképekkel. A képek a jelentést mélyítik, plusz síkkal (képi síkkal) látják el, míg az alakzatok leginkább valamilyen ritmust, rendet kölcsönöznek a szövegnek.

ISMÉTLÉSEN ALAPULÓ ALAKZATOK (leginkább Arany-balladákból vett példákkal)

1. egy-egy szókezdő hang ismétlése: alliteráció

       pl. a szemek szavaznak

2. a szótő ismétlése, variálása: figura etymologica

       pl. évrül-évre

3. a sorvégek magánhangzóinak és hasonló mássalhangzóinak ismétlése: rím

       (lehet ragrím vagy akár egész szó ismétlése is)

       pl. férjed / fölébred; mossa / elkapdossa; szembe / szembe

4. szóismétlés 

       pl. pengeti, pengeti sírván

5. azonos szófajú és mondatrészi szerepű, eltérő jelentésű elemek felsorolása

       pl. fehér leplét, véres leplét

6. azonos szófajú és mondatrészi szerepű, hasonló jelentésű elemek felsorolása: halmozás

      pl. Már nem holló, nem is ében

7. rokon értelmű szavak felsorolása úgy, hogy lehetőleg egyre magasabb fokát mutassa egy hangulati vagy tartalmi skálának: fokozás

       pl. Nosza sírni, kezd zokogni

8. hasonló szerkesztésű mondatok (tagmondatok) egymásutánja, tehát a szerkezet ismétlése: párhuzam, paralelizmus. Ha a gondolatok ismétlődnek, akkor gondolatritmusról beszélünk.

      paralelizmus: Szörnyü a bűn, terhes a vád; vagy Hallja a hangot, érti a szót

      gondolatritmus: nem értem szavaidat, mondataid értelmét fel nem foghatom

9. sorok ismétlése a versszakok végén: refrén

       pl. Oh! irgalom atyja, ne hagyj el.

TOVÁBBI FONTOS ALAKZATOK:

10. ellentét: formailag hasonló, tartalmilag azonban ellentétes elemek.

        pl. Kedv s öröm röpkedtek / halálhörgés, siralom…

11. állító értelmű kérdés, azaz egy állító mondat helyén álló költői kérdés 

        pl. Rabok legyünk vagy szabadok?

12. tartalmi erősítés, a végletekig nagyítás technikájával: túlzás (hiperbola)

       pl. tenger virág nyílik tarkán körülötte

13. kicsinyítés: a túlzás ellentéte, a végletesen kicsi megjelenítése

       pl. "Oh adj, oh adj nekem / Hűs cseppet, hű csehem!" -

14. oximoron: egymásnak ellentmondó elemek szoros egysége, főleg jelzős szerkezetekben

       pl. édes mostoha