Az internetes adatkeresés

A rengeteg elérhető információ közül nagyon nehéz kiválasztani a megbízhatókat. A böngészőkben kulcsszavakra keresve nem a legjobb forrásokat kapjuk meg az első találatok között, hanem azokat, amikre a legtöbben kattintottak (plusz a hirdetéseket). És nem biztos, hogy az a legmegbízhatóbb, amire a legtöbben kattintanak.

Akárhányadik találatot szeretnénk használni forrásként, mindenképpen meg kell győződnünk arról, hogy hihetünk-e neki.

A források hitelessége

Egy internetes oldal, cikk hitelességét a következő kérdésekre válaszolva ellenőrizhetjük:

- Mi az oldal profilja? - Ha több mindennel foglalkozik, az irodalomtól az asztrológiáig, akkor valószínűleg nem szakértője a területünknek.

- Van-e az oldalnak impresszuma? - Ha nincs, valamilyen más módon meg tudjuk-e tudni, hogy ki a szerkesztője az oldalnak, a szerzője a cikknek.

- Az impresszumban felelősséget vállalnak-e a tartalomért? 

- Az impresszumban szereplő név, nevek mögött ki van? Keressünk rá a szerkesztő nevére, és ha kizárólag ezen az oldalon találjuk őt meg, akkor nem valószínű, hogy széles szakmai körben elismert szerző.

- Mikor frissítették az oldalt? Mikor írták a cikket? - Bizonyos tartalmak pár év alatt elavulhatnak, erre is figyelnünk kell. 

Külön kérdés: megbízható-e a Wikipédia?

- sokan szerkesztik, elvileg bárki szerkesztheti, tehát nem 100%-os

- ugyanakkor van vitalapja, a szerkesztési előzményeket is láthatjuk, és abból az is kiderül, hogy a tartalmat a sok szerző oly módon szerkeszti, hogy javítják egymás pontatlanságait, tehát elég megbízható szokott lenni.

- nagyon fontos, hogy mire használjuk: versenyre készülésnél, kutatásnál, egyetemi dolgozatnál tilos használni, de egy könnyedebb prezentációhoz jó forrás lehet.

A források használata 

- A forrásnak megbízhatónak kell lennie.

- Saját szövegbe mástól átvett szöveget illeszteni csak mértékkel szabad. 

- Ugyanígy: egy szöveg tartalmát, gondolatmenetét sem vehetjük át teljes egészében.

- Éppen ezért mindig több forrásra támaszkodjunk.

- A gondolatok átvételét, a nem önálló tartalmat fel kell tüntetnünk akkor is, ha az eredeti szöveget átfogalmaztuk. 

- Ha nem fogalmaztuk át, hanem szó szerint idézünk, akkor nemcsak feltüntetjük a forrást, hanem idézőjelbe is tesszük a szövegrészt.

A források feltüntetése

Ha saját célra használjuk fel az adatokat, mindig pontosan meg kell adnunk azoknak a forrásoknak a hivatkozásait, amelyeket munkánkhoz felhasználtunk (akár szó  szerint, akár nem). A következő elemeket kell feltüntetni:

• szerző (ha kiderül, weboldalnál nem mindig, ekkor a szerkesztő)
• cím
• a megjelenés helye, a weblap címe
• link - lehetőleg hiperhivatkozásként, nem pedig láthatóan a teljes linket tüntetjük fel
• az utolsó letöltés időpontja (amikor az adott információ meg megtalálható volt a neten)

Plágiumnak nevezzük, ha a forrást nem jelöljük, szó szerinti idézésnél nem rakjuk ki az idézőjelet, illetve ha az egész munkánk egyetlen forrás átvétele. Ez lopásnak számít. Az a hátrányunk származhat ebből, hogy nemcsak a munkánk, de a személyünk is hiteltelenné válhat.

Források:

• Okostankönyv, Magyar nyelv 9. Kommunikáció. https://www.nkp.hu/tankonyv/magyar_nyelv_9_nat2020/lecke_01_007 
• Okostankönyv, Informatika 8. Az információ felhasználása. https://www.nkp.hu/tankonyv/informatika_8/lecke_02_001