A morfémák szerepe a szóalak felépítésében

morféma: legkisebb nyelvi jel, egység, tovább nem bontható

• van jelentése, de a toldalék esetében ez csak viszonyjelentés
• a magyar nyelv agglutináló→,,ragasztgató" nyelv

A morfémák elhatárolásához a környezetbe illeszkedő jelentést és a formát is figyelembe kell venni, ehhez az adott elemet minél több szövegkörnyezetben kell vizsgálni a jelentés megváltoztatása nélkül. A -ja morféma pl. lehet igei személyrag vagy birtokos személyjel - ezt a szövegkörnyezetben mutatott viselkedése és jelentése alapján tudjuk eldönteni.

1.Csoportosítás hangalak szerint
Testes morféma
Testetlen vagy zéró morféma: nem látszanak, nem hallatszanak, de a jelentést megváltoztatják

• pl. jelen idő jele, kijelentő mód jele, főneveknél egyes szám jele, általános ragozás egyes szám harmadik személyű személyragja stb.
  

2.Csoportosítás funkció szerint 

(A toldalékok egymáshoz kapcsolódásának megvannak a meghatározott szabályai. Általában szótő+ képző+ jel+ rag)

Tőmorféma: fogalmi jelentése van

• szótövek
• a szó elején áll
• hordozza az alapvető jelentést és a toldalékokat
• szóalak szófaját határozza meg

Toldalékmorféma: viszonyjelentése van, módosítja az alapvető jelentést, kifejezi a tőmorfémák közötti viszonyokat, követi a tövet vagy a tövön lévő toldalékot. Kivétel ez utóbbi alól a felsőfokú melléknév jele. → pl. legjobb: itt a tő elé is kerül toldalék. Ugyancsak kivétel az igekötő.

· Képző

• új szót csinál pl. vad → vadász
• Nem feltétlenül változtatja meg a szófajt, de a jelentést igen.
• szótőhöz közvetlenül tud csatlakozni
• szótő vagy másik képző után
• egy tövön több képző is lehet
• pl. melléknévképzők, hatóige képzője, igenévképzők

· Jel

• tud csatlakozni a szótőhöz
• közbülső helyzetű→ következhet szótő, képző vagy másik jel után
• egy tövön több jel is lehet
• nem hoz létre új szót, plusz információt rak hozzá pl. vad → vadak
• pl.ház→házak (többesszám jele)

· Rag

• szó végén
• utána nincs más toldalék
• egy lehet belőle
• szó mondatbéli szerepét határozza meg
• pl. vad → vadat (tárgyrag)

3.Csoportosítás önállóság szerint

Szabad morféma: más testes morféma nélkül előfordulhatnak a mondatban (ezek csak tőmorfémák lehetnek, pl. vödör)

Kötött morféma: nem áll magában, egy másik morfémához kapcsolódik (az összes toldalék + az olyan tőmorfémák, amik önállóan nem fordulnak elő, pl. vödr-)

4.Helyesírás, toldalékolás

Szóelemzés elve: a szóalakot alkotó morfémák egyértelműen elkülöníthetők, azonosíthatóak legyenek

• morfémák határain: mássalhangzótörvények
• hasonulások, összeolvadások, rövidülések
• kiejtett alakban nehezen felismerhetővé teszik az egyes morfémákat

Egyszerűsítés elve: Egymás után állóhárom azonos mássalhangzó helyett csak kettőt írunk, ha a három mássalhangzó szótő és toldalék határán fordul elő. Cél: írott alakok egyszerűbb leírása - pl. balett+tal = balettal

• NEM alkalmazunk egyszerűsítést:
• összetett szavak elő- és utótagjainak határán, pl. balett-táncos;
• nevek toldalékolt alakjaiban pl. Papp-pal.
• toldalékolás: legtöbb esetben egybeírjuk a tővel
• Kötőjelezni kell a betűszók, rövidítések, szimbólumok és számjegyekkel írt szavak esetében (esztétikai okokból) (pl. Ft-tal, 33-as);
• idegen szavak esetében, ha azok végén olyan betű van, amit nem ejtünk vagy az írásmódtól eltérően ejtünk (PL. Skype-on, Shelley-vel)

5.Amikor a toldalék hatására a tő megváltozik

• Bizonyos esetekben a tulajdonnevek helyesírása toldalékoláskor megváltozik
• Melléknévképzős tulajdonnevek
• egy szóból álló nevek + melléknévképző= kis kezdőbetű (pl. greenwichi, budapesti)
• több szóból álló nevek + melléknévképző= nagy kezdőbetű+ kötőjel (pl. Los Angeles-i, Arany János-i)
• többtagú kötőjeles földrajzi nevek + melléknévképző= 1.nagy kezdőbetű (pl. Margit-szigeti) -> ha az első tag tulajdonnév, 2. kis kezdőbetű (pl. holt-tiszai) ->ha az első tag nem tulajdonnév
• A-ra vagy e-re végződő tulajdonnevek
• tővégi időtartamot változtatók
• magánhangzónyúlás
• magyar nevekben nem okoz gondot (pl. Laura->Laurával)
• idegen szavakban is érvényes (pl. Dante->Dantét)
• A rövid o-ra és ö-re végződő nevek
• toldalékos alakjaiban hosszú ó-t és ő-t írunk (pl. Oslóba, Leonardót)
• ez nem magánhangzó nyúlás
• a magyarban nincsenek rövid o-ra es ö-re végződő szavak, ezért a hosszú párjukkal helyettesítjük
• csak toldalékoláskor tér el az eredeti helyesírástól (pl. Oslo és nem Osló)
  

Források:
kilencedikes vázlat
Digitális tankönyv https://www.nkp.hu/tankonyv/magyar_nyelv_9_nat2020/lecke_02_014