Szóképek
Egy bizonyos fogalomhoz valamilyen kép társításával jön létre a szókép vagy trópus. Az olvasó asszociációjára épül, ezáltal plusz jelentésréteget ad a versnek. Egy vers jelentése legalább annyira rejlik a képeiben, mint a fogalmi üzenetében.
HASONLÓSÁGON ALAPULÓ SZÓKÉPEK
1. hasonlat: fogalmi dolgot képivel összevet, kapcsolóelem segítségével, pl.: mint, -ként, akár. Alapja valamilyen hasonlóság.
pl.:"Ülünk az ég korlátain,mint elitélt fegyencek"(Pilinszky)
2. metafora: hasonlóságon alapul ez is, mint a hasonlat. Itt azonban azonosításról van szó.
- teljes metafora: azonosító (kép) + azonosított(fogalom)
pl..:"Mikorra a patak vize tükörré lett" (Petőfi Sándor) - patak vize (azonosított) = tükör (azonosító) (nem "olyan, mint", hanem az)
"s a nap (azonosított), ez égő sziszifuszi kő (azonosító)" (Babits)
- csonka metafora: csak azonosító szerepel, pl.: elhagyott a galambom (azonosító) - hiányzik az azonosított, mármint a "szerelmem")
- köznyelvi metafora - észre sem vesszük, része a nyelvnek, a szótárnak; pl.: B szárny, családi fészek
- költői metafora pl..:"A bánat? Egy nagy óceán..."(Petőfi)
"Itt hágy szép tavaszom"(Berzsenyi) - ez itt csonka költői metafora
3. megszemélyesítés:
- igei megszemélyesítés pl..: visszapillant a nap a föld pereméről (Petőfi) (cselekvést rendelünk valamihez)
- melléknévi megszemélyesítés pl..: szerelmes tavasz, elégedett nyár, könnyelmű ősz, rémült tél... (olyan melléknevek, amik rendesen csak ember jelzői lehetnek)
- emberi tényező kell hozzá, csak azonosító van benne, tehát tulajdonképpen csonka metafora
4. allegória: összetettebb kép: gondolatról gondolatra, lépésről lépésre kibontott, megvilágított metaforasor, ami gyakran az egész költeményen végigvonul. Meg tudjuk feleltetni minden elemét valaminek.
Pl. Petőfi: Kutyák dala / Farkasok dala - a verseken végigvonul a szabad és a rab állat allegóriája, a ház, a gazda, a jóllakatás jelzi a hatalomnak megfelelést, a hatalomtól rettegést, az alkukötést - és persze a farkasoknál a szabadság és annak ára jelenik meg allegorikusan.
S gondunk ételre sincs.
Ha gazdánk jóllakék,
Marad még asztalán,
S mienk a maradék.
Az ostor, az igaz,
Hogy pattog némelykor,
És pattogása fáj,
No de: ebcsont beforr.
(Létezik egy másik fajta allegória is, ez erkölcsi tulajdonságok, érzelmek, elvont fogalmak, természeti tényezők megszemélyesítése, élőként való megjelenítése. Ilyen pl. Danténál a párduc, ami a kéjvágy megtestestője. A szóképek között ennek most nincs jelentősége.)
5. szimbólum: ugyancsak összetettebb, ugyancsak metaforából származó szókép.
(Többféle szimbólum létezik, eredetileg, a régi görögöknél, a felismerést lehetővé tevő, sokszor titkos jel volt. Illetve a szimbólum lehet valamely gondolati tartalom (eszme, érzés, elvont fogalom vagy egész gondolatsor stb.) érzéki jele. pl. szimbólum lehet a lánc és a kard Petőfinél (a rabság és a harc szimbóluma). Ezeknek itt most kisebb a jelentőségük, a szóképeknél az igazán fontos a szimbolista költészetben használat szimbólum.)
A szimbolizmusban megjelent szimbólum: nemcsak helyettesíti a kifejezendő gondolattartalmat, hanem vele kapcsolatban egész gondolatsort, különböző érzéseket, hangulatot, bonyolult lelki tartalmat képes felidézni. Ilyenkor abban különbözik az allegóriától, hogy az egyes elemek nem feltétlenül feletethetők meg valaminek, a szimbólum nehezen felfejthető, homályos, asszociációkra épülő, gyakran álomszerű képzettársításos költői eszköz. Pl. Ady: A fekete zongora.
ÉRINTKEZÉSEN ALAPULÓ SZÓKÉPEK
6. Metonímia: legfontosabb tulajdonsága, hogy a névátvitel a két fogalom közti térbeli, időbeli, anyagbeli érintkezésen vagy ok-okozati kapcsolaton alapul.
Egymáshoz viszonylag közel álló fogalmakat sűrít egy névbe.
helyi, térbeli érintkezésen alapul:
pl.: az ország megvadult s egy rémes végzeten
vigyorgott vértől és mocsoktól részegen.
(Radnóti Miklós: Töredék)
(Az ország jelentése itt:az ország népe, tehát a személyeket helyettesítem a velük érintkező hellyel, az országgal.)
időbeli érintkezés:
pl.: Ne félj, hajóm, rajtad a Holnap hőse,
(Ady Endre: Új vizeken járok)
(A Holnap hőse jelentése itt:a jövő eseményeinek hőse, az eseményeket helyettesítettük az események idejével.)
anyagbeli érintkezésen:
pl.: S Kukorica Jancsit célozza vasával.
(Petőfi Sándor: János vitéz 12.)
(A vasával jelentése itt:vasból levő fegyverével, a fegyver szót annak anyagával helyettesítettük.)
ok-okozati összefüggésen alapul például ez:
pl.: Boglyák hűvösében tíz-tizenkét szolga
Hortyog, mintha legjobb rendin menne dolga;
(Arany János: Toldi I.)
(A hűvösében jelentése itt:hűvöset adó árnyékban. Az árnyék szót helyettesítettük annak következményével, a hűvössel.)
7. szinekdoché: - a metonímia egy alfajának is tartják: a két dolog, ami megcserélődik,
rész-egész viszonyban van egymással.
pl...: itt vagyunk az intézményben (iskola helyett, az iskola egy intézmény, az intézmények halmazának része, a rész helyett az egész halmazt neveztük meg),
szívem szeret (magam helyett egy részemet, a szívemet említem)
nem-faj viszonyban vannak egymással (sok vad s madár gyomra / gyakran koporsója / vitézül hólt testeknek (Balassi)
Egyes szám és többes szám felcserélése: török, tatár, tót, román kavarog e szívben (J.A.)
Határozott számnév és határozatlan számnév felcserélése: én úgy vagyok, hogy már százezer éve nézem, amit meglátok hirtelen (J.A.) Nem pontosan 100 000, hanem rengeteg.
EGYÉB FONTOS SZÓKÉP:
8. szinesztézia: érzékelési területek összekeverésén alapuló szókép
pl...: bársonyos hang, édes simogatás, vöröses zamat
(álszinesztézia: csípős idő, savanyú gondolat: az egyik "összekevert" terület érzéki, a másik azonban gondolati)