Szóképek

Egy bizonyos fogalomhoz valamilyen kép társításával jön létre a szókép vagy trópus. Az olvasó asszociációjára épül, ezáltal plusz jelentésréteget ad a versnek. Egy vers jelentése legalább annyira rejlik a képeiben, mint a fogalmi üzenetében.

HASONLÓSÁGON ALAPULÓ SZÓKÉPEK

1. hasonlat: fogalmi dolgot képivel összevet, kapcsolóelem segítségével, pl.: mint, -ként, akár. Alapja valamilyen hasonlóság.

pl.:"Ülünk az ég korlátain,mint elitélt fegyencek"(Pilinszky)

2. metafora: hasonlóságon alapul ez is, mint a hasonlat. Itt azonban azonosításról van szó.

- teljes metafora: azonosító (kép) + azonosított(fogalom)

pl..:"Mikorra a patak vize tükörré lett" (Petőfi Sándor) - patak vize (azonosított) = tükör (azonosító) (nem "olyan, mint", hanem az)

"s a nap (azonosított), ez égő sziszifuszi kő (azonosító)" (Babits)

- csonka metafora: csak azonosító szerepel, pl.: elhagyott a galambom (azonosító) - hiányzik az azonosított, mármint a "szerelmem")

- köznyelvi metafora - észre sem vesszük, része a nyelvnek, a szótárnak; pl.: B szárny, családi fészek

- költői metafora pl..:"A bánat? Egy nagy óceán..."(Petőfi)

"Itt hágy szép tavaszom"(Berzsenyi) - ez itt csonka költői metafora

3. megszemélyesítés:

- igei megszemélyesítés pl..: visszapillant a nap a föld pereméről (Petőfi) (cselekvést rendelünk valamihez)

- melléknévi megszemélyesítés pl..: szerelmes tavasz, elégedett nyár, könnyelmű ősz, rémült tél... (olyan melléknevek, amik rendesen csak ember jelzői lehetnek)

- emberi tényező kell hozzá, csak azonosító van benne, tehát tulajdonképpen csonka metafora

(Létezik egy másik fajta allegória is, ez erkölcsi tulajdonságok, érzelmek, elvont fogalmak, természeti tényezők megszemélyesítése, élőként való megjelenítése. Ilyen pl. Danténál a párduc, ami a kéjvágy megtestestője. A szóképek között ennek most nincs jelentősége.)

5. szimbólum: ugyancsak összetettebb, ugyancsak metaforából származó szókép. 

(Többféle szimbólum létezik, eredetileg, a régi görögöknél, a felismerést lehetővé tevő, sokszor titkos jel volt. Illetve a szimbólum lehet valamely gondolati tartalom (eszme, érzés, elvont fogalom vagy egész gondolatsor stb.) érzéki jele. pl. szimbólum lehet a lánc és a kard Petőfinél (a rabság és a harc szimbóluma). Ezeknek itt most kisebb a jelentőségük, a szóképeknél az igazán fontos a szimbolista költészetben használat szimbólum.)

A szimbolizmusban megjelent szimbólum: nemcsak helyettesíti a kifejezendő gondolattartalmat, hanem vele kapcsolatban egész gondolatsort, különböző érzéseket, hangulatot, bonyolult lelki tartalmat képes felidézni. Ilyenkor abban különbözik az allegóriától, hogy az egyes elemek nem feltétlenül feletethetők meg valaminek, a szimbólum nehezen felfejthető, homályos, asszociációkra épülő, gyakran álomszerű képzettársításos költői eszköz. Pl. Ady: A fekete zongora.

ÉRINTKEZÉSEN ALAPULÓ SZÓKÉPEK

6. Metonímia: legfontosabb tulajdonsága, hogy a névátvitel a két fogalom közti térbeli, időbeli, anyagbeli érintkezésen vagy ok-okozati kapcsolaton alapul.

Egymáshoz viszonylag közel álló fogalmakat sűrít egy névbe.

• helyi, térbeli érintkezésen alapul:

pl.: az ország megvadult s egy rémes végzeten

vigyorgott vértől és mocsoktól részegen.

(Radnóti Miklós: Töredék)

(Az ország jelentése itt:az ország népe, tehát a személyeket helyettesítem a velük érintkező hellyel, az országgal.)

• időbeli érintkezés:

pl.: Ne félj, hajóm, rajtad a Holnap hőse,

(Ady Endre: Új vizeken járok)

(A Holnap hőse jelentése itt:a jövő eseményeinek hőse, az eseményeket helyettesítettük az események idejével.)

• anyagbeli érintkezésen:

pl.: S Kukorica Jancsit célozza vasával.

(Petőfi Sándor: János vitéz 12.)

(A vasával jelentése itt:vasból levő fegyverével, a fegyver szót annak anyagával helyettesítettük.)

• ok-okozati összefüggésen alapul például ez:

pl.: Boglyák hűvösében tíz-tizenkét szolga

Hortyog, mintha legjobb rendin menne dolga;

(Arany János: Toldi I.)

(A hűvösében jelentése itt:hűvöset adó árnyékban. Az árnyék szót helyettesítettük annak következményével, a hűvössel.)

7. szinekdoché: - a metonímia egy alfajának is tartják: a két dolog, ami megcserélődik,

• rész-egész viszonyban van egymással.

pl...: itt vagyunk az intézményben (iskola helyett, az iskola egy intézmény, az intézmények halmazának része, a rész helyett az egész halmazt neveztük meg),

szívem szeret (magam helyett egy részemet, a szívemet említem)

• nem-faj viszonyban vannak egymással (sok vad s madár gyomra / gyakran koporsója / vitézül hólt testeknek (Balassi)

• Egyes szám és többes szám felcserélése: török, tatár, tót, román kavarog e szívben (J.A.)

• Határozott számnév és határozatlan számnév felcserélése: én úgy vagyok, hogy már százezer éve nézem, amit meglátok hirtelen (J.A.) Nem pontosan 100 000, hanem rengeteg.

EGYÉB FONTOS SZÓKÉP:

8. szinesztézia: érzékelési területek összekeverésén alapuló szókép

pl...: bársonyos hang, édes simogatás, vöröses zamat

(álszinesztézia: csípős idő, savanyú gondolat: az egyik "összekevert" terület érzéki, a másik azonban gondolati)