A tömegkommunikáció jellemzői
A tömegkommunikáció definíciója
- a kommunikációnak az a fajtája, mely széles befogadó rétegnek közvetett és egyirányú módon információt közvetít nyelvi és nem nyelvi jelek segítségével
közvetett és egyirányú = a felek végig vagy csak az adó, vagy csak a vevő szerepében maradnak és a felek között térbeli és/vagy időbeli távolság van
Ez a definíció mára megváltozott, hiszen az internet korában rengeteg lehetőség van visszajelzésre, pl. kommentelés.
Jellemzői
az adó a vevők halmazához küldi az üzeneteket
az adó és vevő között nincs közvetlen kapcsolat, távol vannak egymástól térben/időben
a kommunikációs szerepek nem cserélődnek (adó/vevő)
lehetőséget ad a választásra (át/kikapcsolhatom, félretehetem)
Funkciói
tájékoztatás, információ nyújtása
ismeretterjesztés (oktatás, műveltségfejlesztés)
szórakoztatás
közvéleményformálás, befolyásolás
társadalom összetartó erejét erősíti, közösséget épít
Megjelenési formái
1.) Sajtó:
Hagyományosan nyomdai termék. Lehet általános vagy tematikus: egy adott közösség általános vagy speciális érdeklődésének kielégítését szolgáló fórum. Rendszeresen (naponta, hetente, kéthetente, havonta, negyedévente, évente) jelenik meg, különböző sajtóműfajokat és fotókat, illusztrációkat tartalmaz.
Sajátosságai: időszerűség (aktualitás), időszakosság (periodicitás), nyilvánosság (publicitás)
2.) Televízió
A műsorok típusai:
- élő adás pl.: híradó, sportközvetítés, stúdióbeszélgetés
- előre rögzített, szerkesztett műsorok (konzerv műsorok) filmek, szórakoztató műsorok, sorozatok stb.
3.) Rádió
- írott anyagot előadó, megszólaltató, felolvasott anyagok: pl. hír, jegyzet, glossza, levél, ismeretterjesztő előadás
- élő műsorok: interjú, riport, tudósítás, vitaműsor, beszélgetés, telefonos játék
4.) Internet
az internet összesíti a többi tömegkommunikációs eszközt (sajtó, rádió, tv)
- ma már a legtöbb televíziós csatornának, rádiónak és a nyomtatott sajtónak is van internetes megjelenési formája
- ezek mellett rengeteg tömegtájékoztató jellegű információs portál is létezik
- az interneten sokszor megvan a visszajelzés, kommentelés lehetősége, így a kommunikáció kétirányúvá válik
- a hagyományos tömegkommunikációs eszközök jelen vannak a közösségi oldalakon is, ezek éppen erre a kétirányúságra építenek
itt olyan tartalmakat is olvashatunk, amelyek mellőznek mindenféle helyesírási szabályt
az internetet jellemző elérhetőség, nyitottság következménye, hogy bárki készíthet ellenőrizetlen tartalmat is. Ennek a tartalmon túl a helyesírásra nézve is komoly következményei lehetnek.
Médiafogyasztás:
legnagyobb veszélyt a gyerekekre jelenti (kornak nem megfelelő hír vagy videó)
kikapcsolódás, passzív időtöltés, mozgásszegény/egészségtelen életmód
rengeteg információhoz juthatunk pár pillanat alatt
közösségi médián keresztül történő médiafogyasztás: személyre szabott információk vagy témák olvasása
hátránya: egysíkúvá válik gondolkodásunk, buborék-effektus: a saját szokásaink alapján mindig ugyanazokat a forrásokat dobja fel nekünk a közösségi oldal
sokszor nem ellenőrizzük, néha nem is tudjuk ellenőrizni, hogy a forrás/hír hiteles-e
tudatos médiafogyasztás: kritikusan, több forrásból nézzünk utána az információnak
A tömegkommunikáció legsúlyosabb problémája a manipuláció:
tudatos befolyásolás
korlátozza, elrejti vagy torzítja az információt
célja: hatalomgyakorlás (politikai manipuláció), anyagi (kereskedelmi reklámok pl.)
Források