Szövegkohézió
Szövegnek csak akkor nevezhető a mondatok sorozata, ha nyelvtanilag és tartalmilag összekapcsolt szerves egészet alkotnak és megfelelő módon kapcsolódnak a beszédhelyzethez.
A kohézió jelentésbeli összetartozás, amely két szinten jelenik meg:
Lineáris kohézió: a szöveg mondatainak egymáshoz kapcsolódását biztosítja
Globális kohézió: a szöveg egészének összefüggését biztosítja.
A kohézió meglétét biztosítják
A nyelvtani kapcsolóelemek: olyan szavak, tipikusan bizonyos szófajok vagy más nyelvi jelek, amelyek kimondottan a kapcsolat megteremtését, fenntartását célozzák
A jelentésbeli, tartalmi kapcsolóelemek: szófajtól függetlenül olyan tartalmi elemek, amelyek a szövegkohéziót erősítik
LINEÁRIS KOHÉZIÓ
A mondat (vagy a tagmondatok) egymáshoz kapcsolódását, logikai összefüggését teremti meg.
Nyelvtani kapcsolóelemek – leggyakrabban névmások. Lehetnek visszautalók (anafora) és előreutalók (katafora)
Mutató névmás
- Utalhat visszafelé, a már ismert, korábban elhangzott elemre a szövegben, ez az anafora (Az öcsém megbukott. Tudtál <--- erről?)
- Utalhat előre, arra, ami következni fog a szövegben, ez a katafora (pl.: Benedek megtalálta azt, --> amit már egy hete keresett)
Birtokos névmás.
Ez a te könyved? Nem, az enyém (=én könyvem) ott van. Tipikusan anaforikus.
Kérdő névmás:
Ki az ott? A testvérem. Tipikusan kataforikus, utána fog következni a válasz.
Vonatkozó névmás:
Aki, ami, ahol stb., tipikusan anaforikus.
A névmáson kívül még tipikus kapcsolóelemei a lineáris kohéziónak:
- Határozott névelő (a, az): jelzi, hogy már ismert dologról van szó. Volt egyszer egy ember. Az ember elment… Emiatt anaforikus, hiszen egy már ismert dologra utal.
- Kötőszók (ahogy, akár, így) – két tagmondatot vagy kisebb nyelvi egységet logikai kapcsolattal fűznek össze
- A ragok és jelek (pl. igei személyragok, birtokos személyjel) Pl. Jönnek. Pista elment, a könyve itt maradt. Tipikusan anaforikusak.
2. Jelentésbeli kapcsolóelemek:
Téma és réma: A szöveg logikáját követő, ún. aktuális mondattagolás elve alapján az ismert közléselemet témának, míg az új információt tartalmazót rémának nevezzük. A témák és rémák folytonosan változnak, a régi réma az új mondat témájává válik stb. (pl. (Magyarországon nagy hagyománya van a lovassportnak [réma]. A lovaglás [téma] nemcsak a fiataloknál, de a középkorú és az idősebb korosztályban is népszerű [réma]. Ez a népszerűség [téma] annak is köszönhető….)
GLOBÁLIS KOHÉZIÓ
A globális kohézió annak a biztosítása, hogy a szövegnek van egy meghatározható témája, amiről szól. Emiatt a globális kohézió eszközei elsősorban jelentésbeli kapcsolóelemek, tipikus szófajként egyedül a névmások kerülnek elő nyelvtani kapcsolóelemként.
Jelentésbeli kapcsolóelemek
a) Kulcsszó: a szöveg témájára utaló szó – többnyire főnév –, amely fontos szerepe miatt az átlagosnál jóval gyakrabban fordul elő az adott szövegben.
b) Cím: -Az esetek jelentős részében szintén a témát jelöli meg, ezáltal "tartja össze" a teljes szöveget a cím.
- Gyakran a cím is a szöveg kulcsszava, vagy legalábbis tartalmazza azt.
- A cím lehet a szöveg egyetlen mondatba sűrített lényege, tételmondata is (pl. Nagydíjat nyertek a fiatal magyar feltalálók), de tipikusan nem mondat (Nagydíjas feltalálók).
c) tételmondat: egy bekezdésben megtalálható vagy hozzá megfogalmazható mondat, amely a bekezdés lényegét foglalja össze. à fókuszmondat: egy teljes szöveghez megfogalmazható tételmondat
d) Izotópok: Egy szövegen végivonuló ismétlődések ugyancsak jelei annak, hogy a szöveg koherens. Az izotópok ugyanarra a személyre, tárgyra, fogalomra, cselekvésre, eseményre stb. vonatkozó kifejezések. A szóismétlés elkerülésének céljából használjuk az izotópokat.
Lehetnek
Szinonimák (sürget – siet),
Körülírások (Széchenyi – a legnagyobb magyar, Kossuthék – a Pest megyei követ hívei)
Ismétlésként egy fajfogalom helyettesítése egy nemfogalommal: A tulipán szép. Ez a virág tavasszal nyílik…
Ismétlés névmási alakban (Széchenyi – ő, Kossuthék – ők) (nyelvtani kapcsolóelem)
