Az érvelő beszéd felépítése, az érvtípusok
AZ ÉRV
AZ ÉRVELŐ BESZÉD ÉS AZ ÉRV TÍPUSAI
Az érv valamely állítás vagy tétel bizonyítására vagy cáfolására
felhalmozott körülmény, tény vagy megállapítás.
Az érvelő beszéd elemei:
Bevezetés: a jóindulat megnyerése, figyelemfelkeltés, a megértés előkészítése, a kifejtés fölvázolása
Tárgyalás:
Elbeszélés: a téma rövid, világos, tárgyszerű megjelölése; a tétel megfogalmazása
Részletezés: a tétel kifejtése, a fogalmak értelmezése; példák
Kitérő: külön kis történet, ami szórakoztat, szimpátiát kelt és/vagy például szolgál
Bizonyítás: az érvelés különböző fajtáinak alkalmazása
Cáfolás: a vitapartner álláspontja és érvei elleni érvek kifejtése
Befejezés: összegzés, az álláspont megismétlése, kitekintés, érzelmi betetőzés
Az érv típusai
a) a célba vett álláspont szerint
- a saját álláspont erősítése ->érvelés
- a vitapartner álláspontjának gyengítése -> cáfolás
b) az érvelés logikája szerint
- induktív érvelés: az egyediből következtetünk az általánosra, sokszor példákból kiindulva általános következtetésekre jutunk. Pl. tegnap fél óra alatt beértem az iskolába - az iskolába be lehet érni fél óra alatt (az induktív érvelés sokszor vitatható)
- deduktív érvelés: az általánosból következtetünk az egyedire - ez sokkal biztosabb érv, mint az induktív. Pl. júliusban nem szokott havazni --> holnap július 16., tehát nem fog esni. A deduktív érvelésekben gyakran szillogizmusokat (két előzményből (premisszából) levezetett konklúziót) használunk.
-kategorikus szillogizmus: a kategória jellemzői a belé tartozó összes dologra érvényesek "A pókoknak nyolc lábuk van. Ennek a rovarnak nyolc lába van. Ez itt egy pók."
-feltételes szillogizmus: vagy az egyik állítás, vagy mindkettő feltételes - "Ha itt játszol mellettem, zavarsz. Ha zavarsz, hibázok. Itt játszol mellettem, tehát hibázni fogok."
-szétválasztó szillogizmus: két állítás közül csak az egyik lehet igaz, és ezen alapul az érvelés. Béla 4-kor a könyvtárban volt / Béla 4-kor felrobbantotta a sufnit. --> Béla 4-kor nem robbanthatta fel a sufnit, mert a könyvtárban volt.
Az érvek típusai
Belső érv:
-nem szorul magyarázatra
Külső érv:
-bizonyítékokon/tényeken alapuló érv:
bizonyított tényekre alapozzuk az érvet, pl. megtörtént eseményekre
-ok-okozati összefüggés:
rámutatok egy okra vagy következményre
-tudományos/statisztikai tény:
tudományosan vagy statisztikailag bizonyított
-általánosan elfogadott tény/elvek:
egy olyan dologra utalunk, ami általánosan elfogadott, pl. sportolni egészséges, mint tudjuk
-ellentéten alapuló érv:
egy állítás igaz voltát úgy bizonyítjuk, hogy az ellenétéről kimutatjuk, hogy az hamis
-összehasonlítás:
ez gyakran hasonlat vagy párhuzam, tehát költői eszköz - gyengébb érv szokott lenni, inkább hatáskeltő eszköz. Pl. ahogy a fa virágot majd termést hoz, úgy hozza meg majd gyümölcsét ez az intézkedés is. (Vagy nem.)
-példa:
egy példából csinálunk érvet - a nagyapám pl. ...
-valószínűség:
valószínűségre alapozzuk az érvet - nincs szörny az ágyad alatt, legalábbis nem sok esély van rá
-körülményekre hivatkozás:
a körülményekre hivatkozva támasztjuk alá az érvet, tipikusan egy vád- vagy védőbeszédben fordul elő (mentő vagy súlyosbító körülmények)
-tekintélyre hivatkozás:
egy mindenki által tisztelt tekintély véleményére hivatkozva erősítjük az álláspontunkat - Széchenyi szerint / a Bibliában az áll...
Források:
https://www.nkp.hu/tankonyv/magyar_nyelv_12_nat2020/fejezet_01_osszefoglalas
https://zanza.tv/magyar-nyelv/retorika/az-ervek-es-az-erveles-modszerei
2022-23 tanévben írt órai jegyzetek