Különböző szövegtípusok felépítése
A kommunikáció irányultsága szerint:
Monologikus (monológok):
- Egyirányú kommunikációnál jön létre
- Általában előre megtervezhető
- Hosszabb terjedelmű
Dialogikus és polilogikus szövegfajták:
- Két- vagy többirányú kommunikációnál, párbeszédnél jön létre
- Rövidebb fordulókból áll
A kommunikáció színterei szerint:
Magánéleti:
- Személyes (informális)
- Gyakoriak a tagolatlan, és hiányos mondatok
- Kevésbé kötött a szövegek kohéziója
- Laza szerkesztettségű, szlenges elemek használata, személyes hangvétel
Közéleti:
- Ismeretlen befogadók (nyilvánosság)
- Tervezett, pontosan felépített:
- pontosság a mondatok szerkesztésében,
- tudatosan, a hatás elérését célzó felépítés, pl. az érvek elrendezése egy szónoklatban
Publicisztikai:
- Választékos, igényes nyelvezet
- Gondosan szerkesztett, kifejtett
- Szövegfajtától függő felépítés
Hivatalos:
- Bonyolult, többszörösen összetett mondatok, a cél a részletesség, alaposság, logikus felépítés
- Gyakran pontokba szedett, tagolt szöveg, pl. szerződések
- Sablonszerű felépítés: szerződésminta, kérvényminta stb. léteznek, meghatározott kötelező elemekkel
- Pl.: önéletrajz, kérvény
Tudományos:
- Pontosság, precíz megfogalmazás, választékosság, formalitás
- Gondosan szerkesztett, jól követhető logikai felépítés a jellemző
- hivatkozások, lábjegyzetek, függelékek
Szépirodalmi:
- nem lehet meghatározni a felépítést, korstílustól, műfajtól, szerzői egyéniségtől stb. függ
- tudatos szerkesztésmód, melynek célja esztétikai hatás keltése az olvasóban
Kommunikációs célok szerint:
Elbeszélő:
- Célja egy eseménysor elbeszélése
- Többnyire időbeliségre épül
- Láncszerű (lineáris) szerkezetű: előre haladva bontakozik ki a cselekmény, múlt -> jövő
- de lehet "in medias res"
- lehet visszafelé haladó (pl. krimi)
- lehet mozaikszerű, idősíkokat váltogató, előre- és visszaugrásokat, -utalásokat tartalmazhat
Leíró:
- Célja egy tárgy, személy, helyszín, jelenség vagy folyamat bemutatása
- A valóság objektív vagy szubjektív bemutatása (leírása)
- Általában részletes
- Gyakran tartalmaz felsorolást, összehasonlítást, melléknevet, vagy metaforát
- Felépítése:
- követhet egy térbeli mozgást, pl. egy helyszín leírása valahonnan kezdve, valamerre haladva
- messzebbről indítva közelíthet, közelebbről indítva távolodhat (pl. Petőfi tájleíró versei)
- logikai rendet követhet, pl. egy állatfaj bemutatása - altémákon végigvonulva, rendszerbe illeszkedve
Érvelő:
- Célja a hatáskeltés, meggyőzés, bizonyítás
- Előre megtervezett
- A közönség érzelmeire próbál hatni
- Bevezetés: figyelemfelkeltés, témamegjelölés, az álláspont tisztázása
- Tárgyalás: bekezdésekre tagolt - logikailag jól felépített sorrendje van az érveknek, az erősségük szerint is rendezettek
- Befejezés: konklúzió, összefoglalás, az álláspont megerősítése
- hatáskeltő eszközök, pl. költői kérdések
A szövegalkotás módja szerint:
Spontán:
- Az aktuális kommunikációs helyzetben születik
- Hanyag szerkesztésű, rögtönzött szöveg
Tervezett:
- Jellemző az adatgyűjtés, vázlatkészítés stb.
- Gondosan szerkesztett
A kommunikációs csatornák szerint:
Írott:
- Jellemzően alaposan szerkesztettek
- Vizuális sajátosságai: tagolás, betűtípus, méret, szín, képek, stb.
- Kiegészíthetik emotikonok, emojik
Hangzó:
- Jellemzően lazábban szerkesztettek