A mondatrészek

Mondat:

Szintagmákból épül fel. Szintagma: szószerkezet, két alapszófajú szó kapcsolódása.

Mondatrészek: szófaji és alaki sajátosságok alapján meghatározható állítmány, alany, tárgy, határozó és jelző

Állítmány

Fogalom: a fő mondatrész, ami a mondatban történést, létezést vagy cselekvést fejez ki.

Fajtái:

- Igei állítmány: cselekvést, történést, létezést fejez ki. Pl. Eltört (a pohár), (Péter) főz

- Névszói állítmány: minősítést vagy azonosítást fejez ki. Csak a kijelentő módú, jelen idejű E/3 vagy T/3 személyű történést lehet így kifejezni. pl. (István) orvos, kék (az ég)

- Névszói-igei állítmány: kijelentő mód, jelen idejű E/3 vagy T/3 formátumon kívül a névszói állítmányhoz létige társul. Pl. (István) orvos volt, kék lesz (az ég)

Kifejezőeszközei:

• Igei állítmány esetében: ige
• Névszói állítmány: névszó
• Névszói-igei állítmány esetében: névszó + segédige

Alany

Fogalma: Az a mondatrész, amelyről az állítmány megállapít valamit

Fajtái:

- Határozott alany: az alany kilétét nyilvánvalóvá tesszük. Pl. A férfi (elment), Gábor (focizik)

- Határozatlan alany: nem tudjuk pontosan az alany kilétét. Valami (leesett), Valaki (sétál)

- Általános alany: az állítmány mindenkire vonatkozik. Pl. Az ember (társas lény). (Halandók vagyunk).

Kifejezőeszközei:

• Főnevek pl. a Duna (folyik), A kutya (fut)
• Főnévi névmások pl. Ki (kopog)?, Én (megcsinálom)
• Főnévi igenevek, pl. Élni (jó).

Tárgy

Fogalma: Az a mondatrész, amelyre a cselekvés irányul.

Kifejezőeszközei

• Tárgyragos névszók pl. (Szeretem) a csokit, (Keressük) a szépet
• Főnévi igenevek pl. (Nem akarok) vitatkozni

Határozó

Fogalma: A cselekvés egyes körülményeit határozza meg.

Fajtái:

• hely: Honnan? Hol? Hová? Pl. (sétálok) egy erdőben, iskolába (megyek)
• szám: Hányszor? Pl. százszor (eljátszottuk már ezt), ötször (rúgtak gólt)
• idő: Mióta? Mikor? Meddig? Pl. háromig (van iskola), kedden (úszni megyek)
• állapot: Hogyan? Milyen állapotban? Pl. idegesen (írom a házit), szomorúan (tekintek a múltra)
• eredet: Kiből? Miből? Pl. porból (lettem), lisztből (készül a kenyér)
• mód: Hogyan? Mi módon? Pl. ügyesen (focizik), lassan (ír)
• eredmény: Mivé? Kivé? Pl. porrá (leszek), (rossz) emberré (váltam)
• társ: Kivel együtt? Mivel együtt? Pl. a kutyámmal (sétálok), Bendegúzzal (játszik)
• cél: Miért? Mi célból? Pl. (küzd) a győzelemért, (felel a jobb) jegyért
• ok: Miért? Mi miatt? Pl. (fáj a fejem) a stressz miatt, (eltorzult az arca) a fájdalomtól
• eszköz: Mivel? Milyen eszközzel? Kivel? Kinek a segítségével? Pl. kalapáccsal (törte be az ablakot), fegyverrel (lőtte le)
• fok-mérték: Mennyire? Pl. nagyon (fáj), kicsit (hangos)
• részes: Kinek a részére? Ki számára? Bendegúznak (készítették az ételt)

Kifejezőeszközei:

• ragos névszók: pl. holnaptól (iskola), városban (élünk)
• névutós névszók: pl. vacsora után, a város mellett
• főnévi igenevek: dolgozni (jöttem) (célhatározó)
• határozói igenevek: pl. élve (menekülünk), állva (eszik)
• határozószók: most, hanyatt, mezítláb
• kérdőszók: pl. mikor (találkozzunk?), hol (alszunk?)

Jelző

Fogalma: A névszó nem kötelező bővítménye. Pontosabbá tehetjük jelzők segítségével a névszók jelentését.

Fajtái:

• minőségjelző: Milyen? Miféle? Mekkora? Pl. finom (főzelék), óriási (perpatvar)
• mennyiségjelző: Mennyi? Hány? Pl. tizenkét (hónap), hét (krajcár)
• birtokos jelző: Kinek a...-ja? Minek a...-ja? Pl. Zsolti (autója), a kutyának a (játéka)

Kifejezőeszközei:

Minőségjelző esetében:

• melléknév: pl. kék (ég), zöld (autó)
• melléknévi igenév: pl. a felgyorsult (világ)
• melléknévi névmás: pl. olyan (asztal), ekkora (eső)
• főnév: törpe (kisebbség)

Mennyiségjelző esetében:

• határozott tő- és törtszámnév: pl. négy (toll), kétharmad (rész)
• határozatlan számnév: pl. több (koncert), kevés (probléma)
• -nyi képzővel alkotott melléknév: pl. maroknyi (lepke), egy percnyi (nyugalom)
• főnév: pl. (zsák) krumpli, (rekesz) alma
• számnévi névmás: pl. annyi (ember), hány (óra)

Birtokos jelző esetében:

• főnév ragtalanul vagy -nak, -nek raggal: pl. Balázs (telefonja), Ottónak a (fejfedője)
• főnévi névmás: pl. A te (játékod), a maguk (vezetője)