(E) A retorika mint a szónoklás tudománya
A retorika (görög eredetű szó): szónoklattan vagy az ékesszólás, a meggyőzés művészete, a nyilvános beszéd tudományát jelenti.
A retorika kialakulása, nagy rétorok
A retorika az antik görög tulajdonjogi perekből alakult ki, és az ókori Rómában is nagy szerepet játszott
A magyar történelem nagy szónokai között van Pázmány Péter, Kölcsey Ferenc, Deák Ferenc és Kossuth Lajos.
Démoszthenész görög, Cicero római szónok volt
Arisztotelész fektette le írásban először a retorika alapjait Retorika c. munkájában az i. e. 4. században
Retorikai szituáció az, amikor egy (vagy akár több) ember beszél mások előtt azért, hogy a hallgatók nézőpontjára hasson.
A leggyakoribb retorikai szituációk:
- egyházi események - szentbeszéd
- politika - kampánybeszéd, parlamenti felszólalás
- üzleti élet - egy termék eladását, egy üzletkötést segítő beszéd
- magánéletben, pl.: esküvő, bankett, születésnap - pohárköszöntő, köszöntő
A retorikai szituáció alapelemei
- a közönség (a közönség figyelembe vétele nélkül elveszíti és el is véti a célját a retorika)
- a beszélő szándéka, célja
- a médium, amin keresztül a kommunikáció történik
- a szövegkörnyezet, a beszédhelyzet, ami a beszéd létrejöttét indokolja, amiben a beszéd értelmet nyer
Felkészülés a szónoklatra:
- a retorikai szituáció átgondolása (közönség, szándék, médium, beszédhelyzet)
- a téma átgondolása, anyaggyűjtés, valamilyen alapötlet kiválasztása, amelyre a beszéd épülhet
- a beszéd szerkezetének és felépítésének átgondolása, vázlatkészítés
- írásbeli megfogalmazás, a beszéd megírása
- a beszéd megtanulása, begyakorlása
Leggyakoribb retorikai eszközök:
- a közönség megszólítása, a beszéd során többször is
- stilisztikai alakzatok, főleg ismétlések, pl. alliteráció, halmozás, fokozás
- szóképek, pl. metafora, hasonlat, túlzás
- ismert szövegek, mondások felidézése, utalások
A retorikai eszközök célja a beszéd emlékezetessé tétele, a hallgatók eredményesebb meggyőzése.