(E) A retorika mint a szónoklás tudománya

A retorika (görög eredetű szó): szónoklattan vagy az ékesszólás, a meggyőzés művészete, a nyilvános beszéd tudományát jelenti.

A retorika kialakulása, nagy rétorok

A retorika az antik görög tulajdonjogi perekből alakult ki, és az ókori Rómában is nagy szerepet játszott

A magyar történelem nagy szónokai között van Pázmány Péter, Kölcsey Ferenc, Deák Ferenc és Kossuth Lajos.

Démoszthenész görög, Cicero római szónok volt

Arisztotelész fektette le írásban először a retorika alapjait Retorika c. munkájában az i. e. 4. században

Retorikai szituáció az, amikor egy (vagy akár több) ember beszél mások előtt azért, hogy a hallgatók nézőpontjára hasson.

A leggyakoribb retorikai szituációk:

- egyházi események - szentbeszéd

- politika - kampánybeszéd, parlamenti felszólalás

- üzleti élet - egy termék eladását, egy üzletkötést segítő beszéd

- magánéletben, pl.: esküvő, bankett, születésnap - pohárköszöntő, köszöntő

A retorikai szituáció alapelemei

a közönség (a közönség figyelembe vétele nélkül elveszíti és el is véti a célját a retorika)
a beszélő szándéka, célja
a médium, amin keresztül a kommunikáció történik
a szövegkörnyezet, a beszédhelyzet, ami a beszéd létrejöttét indokolja, amiben a beszéd értelmet nyer

Felkészülés a szónoklatra:

a retorikai szituáció átgondolása (közönség, szándék, médium, beszédhelyzet)
a téma átgondolása, anyaggyűjtés, valamilyen alapötlet kiválasztása, amelyre a beszéd épülhet
a beszéd szerkezetének és felépítésének átgondolása, vázlatkészítés
írásbeli megfogalmazás, a beszéd megírása
a beszéd megtanulása, begyakorlása

Leggyakoribb retorikai eszközök:

A retorikai eszközök célja a beszéd emlékezetessé tétele, a hallgatók eredményesebb meggyőzése.